HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2013-05-13 16:29:17
A+ a- print this page



Rangos nemzetközi egyháztörténeti konferenciára került sor Budapesten



Május 8–12 között nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Budapesten, „A pápaság és a helyi egyházak (16–20. század)” címmel az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport rendezésében, a Viterbói Egyetem és a budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével. A rendezvénynek a Károlyi palota és az Olasz Kultúrintézet dísztermei adtak otthont.

Történettudományból elég nehéz Magyarországon kifejezetten nemzetközi konferenciát szervezni, lévén a magyar történettudomány „ex genere” nemzet specifikus irányultságú. De az egyháztörténet, kiváltképpen a vatikáni kutatások erre lehetőséget adnak és lehetőséget adott maga az apropó is, Bakócz Tamás 1513. évi konklávébeli szereplésének 500. évfordulója.

Az egyes államok és a Szentszék kapcsolatának számos aspektusát bemutató, az egyháztörténet legújabb eredményeit felvonultató tudományos előadások május 9-én és 10-én hangzottak el, míg május 11-én a résztvevők a tudományos diszkussziót informális keretek között folytatták, Esztergom és Visegrád felkeresésével.

Az előadások koncepciója az volt, hogy egy-egy neves professzor hosszabb időkeretében egy-egy évszázad főbb tendenciáit próbálta felvázolni és minden ilyen átfogó ismertetéshez két-három analitikus, egy-egy főbb problémát kiemelő és tárgyaló esettanulmány kapcsolódott. Az előadások többségében olasz, illetve angol nyelven hangzottak el, továbbá egy német nyelvű könyvbemutatóra is sor került.

Május 9-én a konferencia a XVI. századra fókuszáló előadásokkal indult. Először Alexander Kollertől kaphattunk képet a Kúriának a trienti zsinat határozatai gyakorlatba történő átültetésére tett erőfeszítéseiről és a reformgondolatok helyi megvalósulásáról.

Ezt követően Elisabeth Zingerle mutatta be gazdagon adatolva Girolamo Portia (1592–1607) gráci nuncius kapcsolati, információs hálóját. Végül Antonio Menniti-Ippolito a nemzeti egyházak és a pápaság kapcsolatát vizsgálta a kora újkorban vatikáni levéltári források alapján.

A második szekcióban, amelynek fő profilja már a XVII. század volt, Silvano Giordano, a római Gregoriana Pápai Egyetem professzora adott egy általános áttekintést, különösen a század második felére koncentrálva, majd Alessandro Catalano Csehország relációjában ismertette a trienti reformok megvalósulását.

Az előadók sorát Tusor Péter zárta, aki a magyar klérus és a római kúria kapcsolatának 1639-ben tetőző válságát elemezte. Késő délután ismét három előadás hangzott el.

A XVIII. század főbb tendenciáit felvonultató, diavetítéssel kísért előadást Matteo Sanfilippo tartotta, majd két analízis hangzott el: Olivier Poncet a francia nunciusok területisége témakört vizsgálta a XVI–XIX. században, Klaus Unterburger pedig a müncheni nunciatúra 1785–1945-ös történetét vette górcső alá. A napot könyvbemutatók zárták: Fazekas István Katrin Keller – Alessandro Catalano: Die Diarien und Tagzettel des Kardinals. Ernst Adalbert von Harrach (1598–1667) kötetről, Kruppa Tamás pedig Elisabeth Zingerle: Grazer Nunziatur 5. kötetéről beszélt.

A május 10-ei program is legalább annyira gazdag volt, mint az előző napi, a XVIII–XX. századi kutatások eredményeinek prezentációi kerültek előtérbe, mindamellett, hogy a XVI–XVII. századhoz kötődő előadásokat is hallhattak az érdeklődők.

Az első szekcióban Giovanni Pizzorusso adott szemléletes képet a gyarmatok egyházszervezetéről és a még nem kolonizált területek misszióiról. Majd Esther Jiménez beszélt az 1622-ben alapított Propaganda Fide kongregáció első misszionáriusairól, Benedetta Albani pedig a spanyol nunciusnak az Új Világ hívei feletti egyházi ítélkezését vizsgálta, illetve a királyi kegyúri jog egy új értelmezését adta. A következő szekció Gaetano Platania összefoglalójával indult az 1500–1800-as évekbeli lengyel nemzeti egyházról.

Ezt követte Rainald Beckernek a XVII–XVIII. századi német felsőklérus olasz egyetemeken szerzett iskolázottságának vizsgálata és Massimo Carlo Giannininek Milánó állam egyházi ügyeit 1535 és 1713 között bemutató fejtegetése. A konferencia végére maradtak a XX. századi szentszéki kapcsolatokat méltató előadások. Az áttekintést a korszakban a nemzeti egyházak szerepének változásáról Roberto Regoli, a római Gregoriana Pápai Egyetem professzora adta.

Andreas Gottsmann az osztrák-magyar püspökkinevezések hátteréről beszélt XIII. Leó, X. Pius és XV. Benedek pontifikátusa alatt, Igor Salmic pedig a Szentszék és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság illetőleg a későbbi Szerbia kapcsolatát, konkordátum érdekében kifejtett erőfeszítéseit és ennek kudarcát vizsgálta vatikáni dokumentumok fényében. Az egyes szekcióüléseket mindkét nap élénk tudományos eszmecsere követte.




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések