HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2013-07-05 12:13:00
A+ a- print this page



A hét szentje: Goretti Szent Mária



– Arkadiusz Nocoń atya sorozata

Július 5-e Goretti Szent Mária szűz és vértanú nem kötelező emléknapja.

„A XX. század Szent Ágnese” 1890. október 16-án született az Ancona melletti Corinaldo-ban (Olaszország), 1902. július 6-án halt meg a Róma környéki Nettuno-ban. 1947. április 27-én XII. Pius pápa boldoggá, 1950. június 24-én ugyano szentté avatta. Ereklyéje Nettuno-ban található, a szüzek védoszentje.

Amikor Mária hatéves volt, családja átköltözött Ferriere di Concába, egy Rómához közeli kisvárosba, hogy munkát találjanak. Szegények lévén keményen meg kellet dolgozniuk a megélhetésért. A vidék azonban, ahol letelepedtek, mocsaras volt, amit „szúnyogok földjének” is hívtak, és Olaszország legveszélyesebb térségeihez tartozott, mert maláriával fertozött volt. Még a területen áthaladó vonatok utasainak sem volt szabad kinyitniuk az ablakokat a betegségtől való félelmükben és persze az onnan áradó bűz miatt.

Egy év sem telt el a család letelepedése után, amikor Mária édesapja negyvenévesen megfertőződött maláriában és meghalt, ott hagyva harminc éves feleségét, Assuntát, és hat gyermekét.

A tízéves Mária nemcsak édesanyjának segített a házban, hanem fiatalabb testvéreivel is foglalkozott és kiment dolgozni anyjával a földekre. Olaszországban csak 1902-ben emelték fel a munkába állítható gyerekek életkorát kilencről tizenkét évre, a munkaidőt pedig ekkor csökkentették napi tizenkét órára!

A nehéz körülmények és a sok munka ellenére Mária vidám volt, reménnyel tekintett a jövőre: „Bátorság, mama – ismételgette gyakran – Isten nem hagy el minket”. A veszély azonban már szó szerint leselkedett rá ekkortájt. A házat, amelyben laktak, megosztották a Serenelli családdal, pontosabban az apával és húsz éves fiával, Alexanderrel. A fiú erőszakoskodni próbált Máriával, molesztálta és halálosan megfenyegette, ha valakinek is említeni meri a történteket. 1902. július 5-én kihasználva az otthoniak távollétét, bevonszolta Máriát a konyhába, hogy megerőszakolja. Mivel azonban a lány határozottan ellenállt, a fiú dühében kést ragadott és tizennégy késszúrással megsebesítette őt. Amikor édesanyja hazatért, ott találta kislányát vérbe fagyva, aki még élt. Mária a következő napon belehalt sérüléseibe a nettunoi kórházban.


„Öreg vagyok már, életem vége felé tartok – írta visszaemlékezéseiben Alexander Serenelli, Maria gyilkosa. – Visszatekintve a múltamra, meg kell állapítanom, hogy fiatal koromban rossz útra tévedtem, amely teljes összeomláshoz vezetett. Viselkedésemre az újságok és az előttem álló rossz példák befolyásolták. Hatásuk alatt, hevességemben követtem el a bűncselekményt”.


1989-ben az Egyesült Államokban halálra ítélték Theoor’ Bundy-t, aki körülbelül száz nőt erőszakolt és ölt meg. A kivégzése előtti napon a következőt nyilatkozta: „Csodálatos családban nevelkedtem. Szüleim nagyon szeretetteljesek voltak. Öt testvérem van. Együtt jártunk a templomba. Szüleim nem ittak, nem dohányoztak, még a hazárdjátékot is ellenezték… Tizenkét évesen találkoztam először a pornográfiával a házunk közelében lévő egyik üzletben. A haverokkal gyakran turkáltunk a kukákban, ahol időnként találtunk egy-két pornóújságot. Kábítószerként hatott, amely nélkül nem lehetett élni.


Egy idő után azonban elegem lett belőle… Bár nem akarok meghalni, a legszigorúbb büntetést érdemlem, és azt gondolom, hogy a társadalomnak meg kellene védeni magát az olyan emberektől, mint én vagyok. Bízom benne azonban, hogy az én példám világosan megmutatja, hogy a társadalomnak saját magától is meg kell védenie magát. Nincs értelme, hogy rendes emberek elítéljenek, ugyanakkor közömbösen elmenjenek az újságárusok előtt, ahol pornóújságokat lehet kapni”. (J. Szpakowski)


Nem fér hozzá kétség, hogy Alexander Serenelli, Theoor Bundy és sok más ember életének tönkremeneteléhez, illetve családjuk felbomlásához, amelyről naponta olvashatunk a sajtóban, a pornográfiával teli média és a pornóújságot áruló üzletek vezettek. Minden egyes bűncselekmény után megjelenik a társadalomban az önbíráskodás (Alexander Serenellit is megpróbálták meglincselni), a szervezett tiltakozások, a televízióban és az újságok hasábjain pedig az éppen soron lévő „szenzáció”… Egy idő után azonban elül a hír, minden visszatér a régi kerékvágásba: a bűncselekmények elkövetői feledésbe merülnek, a pornográfia ellenzői újra nevetség tárgyává válnak, a botránykeltőket nyilvánosan rehabilitálják, mert a bíróságok hibát követtek el a pornográfia fogalmának meghatározásánál.


„Nincs mit tenni” – mondta a műtét végén doktor Bartoli, a kis Goretti Mária műtő orvosa. És pont ekkor kezdett el „dolgozni” Mária a leginkább! Még a kórházba tartó úton mondta: „Szívből megbocsátok Alexandernek és remélem, hogy az Úr is megbocsát neki. Azt akarom, hogy közel legyen hozzám az égben”. Mária halála után elkezdődött a harc Alexander lelkéért. A harmincévi kényszermunkára ítélt Alexander első éveit megkeményedett szívvel töltötte, a bánatnak semmi jelét sem mutatta. Papnak még a látványától is haragra lobbant.

Mária azonban nem adta fel. „Ő volt az őrangyalom” – vallotta évekkel később Alexander –, akit Isten elküldött, hogy megmentsen”. Miután Mária egy alkalommal megjelent neki álmában, bekövetkezett a változás. Megtért. Miután kiengedték a börtönből, első útja Assuntához, Mária édesanyjához vezetett, hogy bocsánatot kérjen tőle: „Ha Mária megbocsátott neked, miért haragudnék én rád?” Karácsonykor megvallotta bűnét az egész plébánia előtt, élete hátralévő részét pedig a kapucinusok kolostorában töltötte harmadrendi testvérként, mint kertész.

1950. június 24-én először fordult elő az Egyház történetében, hogy a XX. század Szent Ágnesének – így nevezték ugyanis a kis Goretti Máriát – szentté avatásán részt vett édesanyja és megtért gyilkosa…

Istenünk, ártatlanság szerzője, tisztaság kedvelője, te Goretti Szent Mária szolgálódnak fiatalon megadtad a vértanúság dicsőségét és a szüzesség koronáját. Add, hogy példája nyomán mi is állhatatosan ragaszkodjunk parancsaidhoz. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.


Lengyelből fordította Szemere János atya.




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések