HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Kultúra és társadalom >  2013-07-02 18:40:17
A+ a- print this page



Szabó Ferenc SJ megemlékezése a 2003-ban elhunyt Prokop Péterről



RealAudioMP3 Ezt olvassuk egyik vallomásában: „1919. január 6-án, a vesztes háború után, az első levert kommunista kísérlet alatt láttatta meg velem anyám a napvilágot.” Prokop Péter a kalocsai jezsuitáknál járt gimnáziumba, a 6. osztály végén kérte felvételét a kalocsai kis szemináriumba, majd a Hittudományi Főiskolán tanult. 1942-ben szentelte pappá Kalocsán Zichy Gyula érsek. 1945 őszétől a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. Az 1956-os forradalom leverése után, 1957 elején elhagyta hazáját, és három hónap múlva Rómába érkezett.


Itt a Képzőművészeti Akadémián festőművészetből diplomát szerzett. Előbb a Pápai Magyar Intézetben, majd a Szent István zarándokházban lakott és alkotott. 1999 nyarán végleg hazaköltözött. 2003. november 11-én hunyt el. Különféle monumentális műfajokban alkotott (freskó, mozaik, üvegalak) és festett tábla- és oltárképeket, készített grafikákat. A fatimai magyar keresztút végén álló Szent István-kápolna színes üvegablakait is ő készítette el, amelyen tizenhárom magyar szent látható (1970). Később pedig a kápolna szentélyének és hajójának mennyezetét borította, díszítette mozaikokkal (1993).


Régóta gyakorolta az írás művészetét is: naplójegyzetek, maximák, pillanatképek és mélyebb reflexiók sorjáztak tizenhét könyvében. Péter barátom egyik könyvében így határozta meg sajátos műfaját: „sziporkagyűjtemények”. Római éveim során barátok lettünk. Sokszor felkerestem remeteségében. Beszélgettünk a Szent István zarándokházban festészetről, költészetről, az egyház zsinati megújulásáról. Néha Tűz Tamás barátunk is átjött Kanadából, és csatlakozott hozzánk. Õ nevezte Pétert a színek remetéjének. Sokszor írtam különböző folyóiratokban kiállításairól és egymást gyorsan követő könyveiről.


A Vatikáni Rádióban is méltattam, interjúkat készítettem vele. Például 1979. január 19-én, miután az előző évben Magyarországon, Kalocsán és másutt kiállításokat rendeztek képeiből. Akkoriban Péter szülővárosának, Kalocsának ajándékozott 120 képet, az Esztergomi Keresztény Múzeumnak pedig 90 képet és 25 Biblia illusztrációt. Az interjú végén legújabb alkotásáról kérdeztem: „Ajándékom a magyar közönség számára: a húsz személyes magyar szentek sorozata”.

Megjelent egy kis közös könyvünk is: „Uram, irgalmazz!” címmel, melyben Prokop Péter képsorozata szerepel a Jézus Szíve-litániához, én pedig mindegyik képhez négysoros verses elmélkedést írtam. E könyvhöz írt bevezetőmben (1983-ban) többek között így próbáltam jellemezni nemcsak az itt látható képeket, hanem Prokop festő barátom ars poetica-ját is. A festőművész szívből jövő vallomásában elmondta az album megszületésének indítóokait; egyben ars poetica-ját is feltárta: képei a Szenvedő Szolga megrázó képei után sejteni engedik az Örök Atya Fia dicsőségének sugárzását, a Feltámadott misztériumát.

Prokop lényegében vallásos művészete itt is, de minden más alkotásaiban hitünk misztériumainak egy-egy mozzanatát vagy központi magvát jelenítik meg. Ezért vallhatta az említett interjúban, Boldog Fra Angelicóval „védekezve”, hogy a papfestő lehet apostol: „még halála után is, még ma is, szavak nélkül, itt hagyott ecsetvonásaival prédikál” minden kor, minden kultúra emberének.




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések