HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Kultúra és társadalom >  2013-07-19 17:16:41
A+ a- print this page



A római helynökség megemlékezett a város 70 évvel ezelőtt történt bombázásáról



Július 19-én, pénteken Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke szentmisét mutatott be a Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilikában, amely súlyosan megsérült a 70 évvel ezelőtti bombatámadások következtében.
A szentmise után Agostino Vallini bíboros részt vett egy történelmi-dokumentum kiállítás megnyitásán. „A Szent Lőrinc bazilika, Róma 1943. július 19-én történt bombázásától az újjáépítésig” c. történelmi, ikonográfiai tárlat korabeli dokumentumokat, fényképeket, plakátokat, olasz és külföldi napilapokat, folyóiratokat állít ki.
A megemlékezések sorozatát pénteken délelőtt Ignazio Marino római polgámester nyitotta meg 10.45 perckor: virágkoszorút helyezett el XII. Piusz pápa szobránál. Az ünnepségeken részt vettek a Pacelli család tagjai is. Fél 12-től 17 óráig konferenciát tartottak: „1943. július 19: a márvány, a szilánkok, a romok, hogy ne felejtsünk” címmel a Fővárosi Kulturális Javak Felügyelősége szervezésében.
A bazilika plébánosa a következőket nyilatkozta a római vikariátus közleményében: „A pénteki évforduló alkalom arra, hogy ne csak a bombázás rettenetes eseményére emlékezzünk, hanem főleg Pacelli pápa elkötelezettségére, aki mindent megtett azért, hogy megakadályozza ezt a tragédiát és előmozdítsa az újjáépítést. XII. Piusz azon fáradozott, hogy Rómát „nyílt városnak” nyilvánítsák, történelmi jelentősége és mint a katolikus kultúra bölcsője minőségében. Reméljük, hogy a 70 évvel ezelőtt történt gyászos események soha többé nem ismétlődnek meg” – nyilatkozta a plébános.
A Szent Lőrinc bazilika és a körülötte lévő városnegyed a szövetségesek bombázásainak első célpontjai voltak, majd ezt követték Róma többi részei (Tiburtino, Prenestino, Casilino, Labicano, Tuscolano, Nomentano). A városra dobott 4000 bomba (mintegy 1.060 tonna súlyban) háromezer halottat és 11 ezer sebesültet okozott. A Szent Lőrinc negyedben 1.500 volt a halottak és 4000 a sebesültek száma. A bombázás után XII. Piusz pápa azonnal felkereste a súlyosan megsérült területeket és megáldotta a Verano téren összegyűlt híveket.
A bazilika előtti téren pénteken megnyílt az „547 célbábu” kiállítás, a róma híres ókori kertjeinek nevét viselő Horti Lamiani kulturális társulat gondozásában. Többszáz kortárs festőművész alkotása emlékezik minden háború és erőszak fiatal áldozataira. A Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilika 1709-től plébániatemplom, amelyet 1855-től a kapucinus atyák vezetnek. A római Verano temetője melletti bazilika sajátos feladata, hogy szolgálja a monumentális temetkezési helyet, amelyet több pápa is felkeresett: XII. Piusz pápa történelmi látogatására, amelyre közvetlenül a bombázások után, 1943. július 19-én került sor, egy emléktábla hívja fel a figyelmet: „a Pastore Angelicus” – „az Angyali Pásztor” – számos fáradhatatlan tettével megmentette Rómáját a végső pusztulástól”. Rómát a továbbiakban még 51 alkalommal bombázták a szövetségesek, egészen 1944. június 4-ig, Róma felszabadulásáig.
XVI. Benedek 2008. november 30-án, a Szent Lőrinc jubileumi évben kereste fel a bazilikát. A templom őrzi Szent Lőrinc vértanú ereklyéit, akit tüzes rostélyon égettek meg. Idén vértanúságának 1755. évfordulójára emlékezünk.
Szent Lõrinc a legenda szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor õrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva õ is mártíromságra jut. Lõrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor õt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett 258. augusztus 10-én: rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentõ humorérzékrõl tett tanúságot. A legenda szerint, amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” Lõrinc a IV. század óta az egyik legnépszerûbb szentje a kereszténységnek. Fiatalemberként ábrázolják, diakónusi dalmatikában. Attribútuma a boronára emlékeztetõ rostély. Mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe. A fentiek okán a tûzoltók, a tûzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsõsorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi csillaghullást „Szent Lõrinc könnyeinek” hívta. (Részletek Jankovics Marcell: Jelkép-kalendáriumából).

A Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilikában van továbbá Boldog IX. Piusz pápa temetkezési helye, valamint az árkádsor alatt nyugszik az 1954-ben elhunyt Alcide De Gasperi politikus, az egységes Európa megálmodóinak egyik atyja; sírhelyét Giacomo Manzú szobrászművész készítette.
(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések