HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Apostoli utazások >  2013-10-05 17:25:23
A+ a- print this page



„Nincsenek új receptjeim és ne higgyetek azoknak, akik azt állítják, hogy nekik vannak!” – Ferenc pápa találkozója a papsággal Assisiben, a Szent Rufin székesegyházban



Október 4-én, pénteken délután negyed háromkor Ferenc pápa elhagyta az Angyalos Boldogasszony Karitász központját, majd autón a „Carceri” nevezetű remeteséget kereste fel, amely Assisitől mintegy 4 km távolságra felszik egy dombon. Az itt épült kolostor helyén húzódott egykor az a barlangrendszer, ahová Szent Ferenc gyakran kijárt első társaival együtt. A pápa magánlátogatás keretében kereste fel Szent Ferenc celláját, ahol imába merült, majd autón folytatta útját a Szent Rufin székesegyház felé.

Szent Rufin volt Assisi első püspöke, aki 238-ban halt vértanú halált. A pápa az 1140-es alapítású templomban találkozott a papokkal, az Istennek szentelt személyekkel, az egyházmegyei lelkipásztori tanácsokban elkötelezett világi hívekkel.

Beszédében emlékeztetett rá, hogy Szent Ferencet és Szent Klárát a székesegyház keresztelőkútjánál részesítették a keresztség szentségében. A keresztség emlékezete fontos! A keresztségben újjászületünk az Anyaszentegyház gyermekeiként. Egyetlen Szentlélek, egyetlen keresztség, a karizmák és szolgálatok különbözőségében! Milyen nagy ajándék, hogy az egyház, Isten népe részét alkothatjuk összhangban, a különbözőségek szeretetközösségében, amely a Szentlélek műve, mivel a Szentlélek ő maga a harmónia „ipse harmonia est”! – mondta beszédében Ferenc pápa.

A püspök őrzője ennek az összhangnak. Ezért Benedek pápa azt kívánta, hogy vonják össze a ferences pápai bazilikák és az egyházmegye lelkipásztori tevékenységét. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy a ferencesek és az egyházmegye ezen az úton haladnak mindenki javát szolgálva. A lelkipásztori vizitáció, amely nemrég fejeződött be és az egyházmegyei szinódus, amely hamarosan megkezdődik, a növekedés fontos pillanatait jelentik a helyi egyház számára, amelyet Isten különösen megáldott.

A pápa ezután három pontban foglalta össze mondanivalóját, hozzátéve, hogy nem áll szándékában új dolgokat közölni, pusztán meg kívánja erősíteni a közösség egyházmegyei előrehaladásának legfontosabb aspektusait.

1. Elsődleges Isten Szavának meghallgatása. Az egyház közössége hittel és szeretettel hallgatja az Urat, aki szól hozzá. Az egyházmegye lelkipásztori terve éppen erre az alapvető dimenzióra összpontosít. Isten Szava az, amely hitet ébreszt, azt táplálja és újjáéleszti. Isten Szava megérinti a szíveket, megtéríti azokat Istenhez és logikájához, amely annyira különbözik a miénktől; Isten szava szüntelenül megújítja közösségeinket!

2. A második aspektus az „előrehaladni” szó, amely különösen kedves számomra, amikor a keresztényekre és az egyházra gondolok – folytatta beszédét Ferenc pápa. Ez a szó különleges értelmet nyer most számukra az egyházmegyei szinódus alkalmából, mivel szinódus annyit jelent, mint együtt haladni. Nagyon szép tapasztalat ez, nem vagyunk elszigeteltek, nem egyedül haladunk előre, hanem Krisztus egyetlen nyájához tartozunk.

A papokhoz fordulva a Szentatya feltette a kérdést: Van-e szebb annál, hogy együtt haladunk népünkkel? Néha elöl, néha középen, néha hátul: vezetni, bátorítani, egységben tartani híveinket. Fontos az együttműködés, egymás kölcsönös segítése, bocsánatkérés a tévedésekért, mások tévedésének megbocsátása – sorolta fel a lényeges szempontokat Ferenc pápa. Egységesen haladjunk előre, anélkül, hogy túlságosan előreszaladnánk, vagy anélkül, hogy visszavágynánk a múltba.

3. Végül a harmadik pontban a pápa a missziós aspektusra mutatott rá: hirdessék az evangéliumot egészen a határvidékekig eljutva. Ezt a Szentatya maga is személyesen megélte Buenos Aires-ben. Melyek ennek az egyházmegyének a perifériái? Azok a személyek, emberi valóságok, amelyeket elkerülnek a reflektorfények, akik a háttérbe szorulnak, akiket megvetnek.

Ne féljenek ezek elé a személyek elé menni, ezeket a helyzeteket felkeresni. Ne engedjenek az előítéletek, a szokások, az értelmi vagy lelkipásztori merevség kísértésének, annak, hogy „eddig mindig így csináltuk”. Csak akkor lehet eljutni a perifériákra, ha szívükben elviszik magukkal Isten Szavát és az egyházzal együtt haladnak, mint Szent Ferenc. Ellenkezőleg önmagukat hordozzák, ami nem használ senkinek! Nem mi vagyunk azok, akik üdvözítik a világot, hanem az Úr – hangsúlyozta beszédében Ferenc pápa.

(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések