HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2013-10-25 10:32:39
A+ a- print this page



A hét szentje: Arkadiusz Nocoń atya sorozata



RealAudioMP3 Október 28-a Szent Simon és Szent Júdás Tádé, a legkevésbé ismert apostolok ünnepe.

Szent Simon 117 előtt halt meg Perzsiában vagy Jeruzsálemben. Ereklyéi Rómában a Szent Péter bazilikában és a franciaországi Toulouse-ban találhatók. A kelmefestők és a tímárok védőszentje. Szent Júdás Tádé az I. század második felében halt meg Perzsiában vagy Jeruzsálemben. Ereklyéi Rómában a Szent Péter bazilikában, Franciaországban, Reimsben, és Toulouse-ban találhatók. A nehéz ügyekben lévők védőszentje.

Együtt emlékezünk meg róluk, mert az apostolokról szóló írásokban mindig egymás mellett szerepelnek. Közös liturgiai ünnepük is abból fakad, hogy mindketten Perzsiában hirdették az evangéliumot és ott szenvedtek vértanúhalált.

Szent Simonról, akit Buzgónak is hívtak, mindössze négyszer tesz említést a Szentírás, és akkor is Szent Jakab és Szent Júdás Tádé társaságában, akik Jézus rokonai voltak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Simont is rokoni szálak fűzhették a Megváltóhoz. A hagyomány még azt is tudni véli, hogy ő volt idősebb és ifjabb Jakab után Jeruzsálem harmadik püspöke, aki sok térítő útja ellenére is magas kort ért meg, a vértanúhalált pedig úgy kellett elszenvednie, hogy kettéfűrészelték.

A másik apostolt, Júdást, az evangélisták a „Tádé” melléknévvel említik – ami héberül „bátort”, „férfiast” jelent –, hogy megkülönböztessék iskarióti Júdástól, aki elárulta Jézust. Egyes elbeszélések szerint nős volt, voltak gyermekei és unokái is. Miután sok országban hirdette kitartóan az evangéliumot, buzogánnyal vagy karddal végeztek ki.


XVI. Benedek pápa 2006. október 11-i katekézisében a következőket mondta:


„Lukács evangélista Simont «Buzgónak» nevezi, mert zsidó öntudatának, vagyis Istennek, az ő népének és az Ő törvényének buzgó ápolásával tűnt ki. Simon tehát éppen Máté ellentétje volt, aki mindezeket semmibe vette és adószedőként teljesen tisztátalan foglalkozást űzött. Kézzelfogható jele ez annak, hogy Jézus a legkülönbözőbb társadalmi és vallási rétegekből hívja meg tanítványait minden előítélet nélkül. Őt a személy érdekli, nem pedig a társadalmi kategória. Szép dolog, hogy Jézus tanítványi körében mindenki, még ha ennyire különbözőek is, együtt élnek, mivel a Mester személye egyesítette őket. Lecke ez számunkra is, akik gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a különbségeket és az ellentéteket hangsúlyozzuk, megfeledkezve arról, hogy Jézus Krisztusban megadatott nekünk az erő a konfliktusok elkerülésére.

Júdás Tádénak tulajdonítható az Újszövetség egyik levelének szerzősége, amelyben óv bennünket a hamis tanítóktól. Ez a levél bennünket is arra figyelmeztet, hogy a korunkban felbukkanó kísértések és szellemi áramlatok között megőrizzük hitbeli öntudatunkat. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy ehhez erőre, érthetőségre és bátorságra van szükségünk a világ ellenállása közepette, amelyben élünk.

Szent Simon – a „Buzgó” – és Szent Júdás – a „Bátor” –, korunk hősei, a vallási gyakorlatokban megmutatkozó langyosság és a hit megvallásában tapasztalható félelem időszakában. André Frossard mondta egykor, hogy az Egyház a századok folyamán többféleképpen is „haldokolt”: az üldöztetések idején, a belső megosztottsága következtében, erkölcsi züllés miatt, de soha még annyira nem haldokolt olyannyira, mint ma a félelemtől.



* * *


A buzgó Simon és Júdás Tádé annak ellenére, hogy Jézus rokonai voltak, és emberileg számíthattak volna az Ő különleges jóindulatára, mégis a legkevésbé ismert apostolok. Ebből is látszik, hogy Jézus volt számukra a legfontosabb, nem pedig a saját dicsőségük. Következésképp keveset beszél róluk az Újszövetség. Paradox módon tehát azok, akik segítenek nekünk az élet nehéz problémáinak megoldásában (Szent Júdás a nehéz ügyek védőszentje), ők maguk okoznak nem kis fejtörést a biblikusoknak és a történészeknek.

Miért tudunk róluk ilyen keveset? „Az a leghelyesebb – válaszol Le Nain de Tillemont, egy francia történész –, ha kíváncsiságunkat ebben az esetben alárendeljük az isteni bölcsességnek, amely «elrejti» előlünk a legnagyobb szenteket azért, hogy mi magunk is megtanuljunk «elrejtettségben» maradni, hogy annál jobban «megismertessük» másokkal Istent”.

Ezek a szavak józanítólag hatnak azokban az időkben, amikor az emberi értékekről a helyes irányt gyakran a média akarja meghatározni, amelynek nevében sokan minden áron (lemondva a szégyenérzetről és a jó erkölcsről) igyekeznek olyan színben feltűnni az emberek előtt, mint akik abszolút nem ismerik Istent.


* * *


Sose siránkozz a leveledben
ne írd, hogy a sors mostoha hozzád
senki sincs a földön kilátástalan helyzetben
ha Isten bezárja ajtód – hagyja, hogy ablakod kitárd
Jan Twardowski atya


* * *


Az egyik hagyomány szerint Jézus mennybemenetele után Júdás Tádé a mai Törökország területén meggyógyította V. Abgár királyt, aki halálosan beteg volt. Az apostolnak segítségére volt az általa odahozott lepel, amelybe Jézus teste volt csavarva és Veronika kendője. Talán ezért nevezik őt a „reménytelen esetek” védőszentjének, amit a teológusok szívesebben mondanak a „nehéz ügyek” védőszentjének, mivel Isten számára nincs reménytelen ügy.

Érdemes ezt megemlíteni, mert kritikus helyzetekben cselekedhetünk és kereshetünk támogatót a szentek között. Hasonlók lehetünk ahhoz a parancsnokhoz, aki látván a túlerőben lévő ellenséget és katonái rémületét, akik ezt mondták: „Tábornok úr, itt az idő, hogy meghaljunk” – annyit mondott nekik röviden: „Nem! Itt az idő, hogy küzdjünk! Meghalni ráérünk később is!” És győztek.


A keresztény tudja, hogy valamikor meg kell halnia, de addig ezen a világon él, mert itt az idő, hogy küzdjön: „buzgón”, mint Szent Simon, és „bátran”, mint Szent Júdás Tádé.


_________________________



Istenünk, te úgy akartad, hogy apostolaid által jussunk el neved ismeretére. Szent Simon és Szent Júdás Tádé közbenjárására add jóságosan kegyelmedet, hogy Egyházad szüntelenül gyarapodjék, és egyre több nép fogadjon el hívő lélekkel téged. A mi Urunk Jézus Krisztus a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.



Lengyelből fordította: Szemere János atya




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések