HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Vatikáni dokumentumok >  2013-11-26 14:20:37
A+ a- print this page



„Az evangélium öröme betölti mindazok szívét és egész életét, akik Jézussal találkoznak” – Ferenc pápa „Evangelii Gaudium” k. apostoli buzdítása



November 26-án, kedden délelőtt fél 12-kor a szentszéki Sajtóteremben bemutatták a Szentatya buzdítását, amely a fenti mondattal kezdődik.

A sajtótájékoztatón a következő személyek szólaltak fel: Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke, Lorenzo Baldisseri érsek, a Püspöki Szinódus főtitkára, valamint Claudio Maria Celli érsek, a Tömegkommunikációs Pápai Tanács elnöke.

Rino Fisichella érsek bemutatójában hangsúlyozta: Ferenc pápa apostoli buzdítását az öröm világítja meg, hogy ismét felfedezzük az evangelizáció forrását napjainkban. Felhívás arra, hogy a valóságot ismét prófétai és pozitív módon szemléljük, anélkül, hogy elfordítanánk tekintetünket a nehézségektől. Ferenc pápa bátorságot önt a hívekbe és arra buzdít, hogy tekintsünk előre a válság ellenére, Krisztus keresztje és feltámadása ismét legyen számunkra a „győzelem zászlaja” (85. pont).

Ferenc pápa több ízben is utal a 2012-ben az új evangelizáció témájában megtartott püspöki szinódus Javaslataira, bizonyítva, hogy a szinódus jelentősen hozzájárult a buzdítás szövegének megszerkesztéséhez. Folytatva VI. Pál „Evangelii nuntiandi” k. apostoli buzdítását, a Szentatya ismét Jézus Krisztus személyét állítja a középpontba. Ő az első evangelizáló, aki ma mindnyájunkat arra szólít, hogy vegyünk vele részt az üdvösség művében (12. pont).

A buzdítás öt fejezetének hét pontja jelenti Ferenc pápa új evangelizációra vonatkozó nézetének tartóoszlopát.

Ezek a következők: a misszióra induló egyház reformja, a lelkipásztori kisegítők kísértései, az egyház, mint Isten népének teljessége, amely evangelizál, a homília és elkészítése, a szegények társadalmi befogadása, a béke és a társadalmi párbeszéd, a missziós elkötelezettség spirituális motivációi.

Ezeket a témákat Isten irgalmas szeretete fűzi egybe, amely minden egyes embernek meg akarja mutatni kinyilatkoztatásának szívét: minden ember élete a Jézus Krisztusban való találkozásban nyer értelmet és abban az örömben, hogy másokkal megosztja ezt a szeretet tapasztalatot (8. pont).

A sajtótájékoztatón Claudio Maria Celli érsek, a Tömegkommunikációs Pápai Tanács elnöke beszédében az apostoli buzdítás hangnemét méltatva megállapította, hogy a dokumentum közvetlen, szinte társalgási stílusban íródott. Idézte Ferenc pápa szavait: „Szeretnék minden keresztény hívőhöz szólni, hogy meghívjam őket az evangelizálás új szakaszára”. A szöveget olvasva érezzük, hogy Ferenc pápa olyan lelkipásztor, aki meditatív párbeszédet folytat a hívekkel. A Szentatya kedves, szívélyes nyelvezetet használ, összhangban pápasága eddigi stílusával.

A dokumentumból mindenekelőtt világosan kitűnik: a pápa tudatában van annak, hogy mi történik a mai világban, különösen az egészségügy, az oktatás, a kommunikáció terén. Tudatában van azoknak a sikereknek, amelyeket az ember ezen a három téren (52. pont) elért és utal a technológiai újításokra: „A megismerés és az információ korában élünk. A tájékoztatás gyakran névtelen hatalom új formáinak forrása”.

A pápa annak is teljesen tudatában van azonban, hogy a jelenlegi információs társadalom telítődött a válogatás nélkül érkező adatok áradatával, amely végül ijesztő felületességhez vezet, amikor az erkölcsi kérdések felvetésére kerül a sor. A pápa hangsúlyozza, hogy szükség van olyan oktatásra, amely kritikus gondolkodásra tanít és felkínálja az értékítélet érettségéhez vezető utat (64. pont).

A kommunikáció fejlődése egyben nagyobb lehetőség a találkozásra. Ferenc pápa megállapítja: új kultúrák születnek az emberi földrajnak ezeken a területein, ahol a keresztények általában már nem értékek továbbítói és előmozdítói, hanem a találkozásnak ezen a helyein más nyelvezetekkel, jelképekkel ismerkednek meg, üzeneteket kapnak, amelyek az élet új orientációját kínálják fel, gyakran ellentétben Jézus evangéliumával. A mediatikus kultúra és bizonyos értelmiségi körök olykor kifejezetten bizalmatlanok és kiábrándultak az egyház üzenetével szemben – hangsúlyozza Ferenc pápa (79. pont).

A felvázolt körülményeknek megfelelően az evangélium hirdetése összpontosítson a lényegesre, arra, ami szép, nagy horderejű, vonzó és ugyanakkor szükséges. Az evangéliumi jó hír felkínálása tehát legyen egyszerű, anélkül, hogy elveszítené mélységét és igazságát (35. pont). Szüntelenül arra kell törekednünk, hogy az igazságot mindig olyan nyelvezettel fejezzük ki, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük állandó újdonságát (41. pont).

Előfordul, hogy a hívek számára a tanítás teljesen ortodox nyelvezeten hangzik el, de valami olyant kapnak, amely nem felel meg Jézus Krisztus valódi evangéliumának. „Azzal a szent szándékkal, hogy a híveknek továbbadjuk az Istenről és az emberről szóló igazságot, egyes esetekben hamis istenképet vagy emberi eszményt nyújtunk nekik, amely nem keresztény. Ezáltal pusztán egy formulához vagyunk hűségesek, de nem adjuk át a lényeget” (41. pont).

A nyelvezet ma minden bizonnyal nagy kihívás az egyház számára – állapította meg beszédében Celli érsek, majd ismét idézte Ferenc pápa szavait: „Az egyház tanításait soha nem tehetjük könnyen érthetővé és mindenki által boldogan nagyra értékelhetővé. A hit mindig megőrzi a kereszt aspektusát” (42. pont). Ismerve Ferenc pápa kommunikációs stílusát, nem meglepő, hogy buzdításában is hangoztatja: meg kell tanulni képekben beszélni
Mestere arra tanította az ifjú Bergoglio-t, hogy „egy jó szentbeszéd tartalmazzon egy gondolatot, egy érzést és egy képet”. A legnagyobb kockázat egy hithirdető számára az, hogy hozzászokik saját nyelvezetéhez és azt hiszi, hogy mások is azonnal megértik azt” (158. pont). Bátorság kell ahhoz, hogy új jeleket, jelképeket találjunk Isten Szava átadásához, megtaláljuk a szépség különböző formáit, amelyek az egyes kulturális környezetekben megnyilvánulnak.

Lorenzo Baldisseri érsek, a Püspöki Szinódusok főtitkára beszédében azt emelte ki, hogy az „Evangelii Gaudium” 27 alkalommal utal az új evangelizáció témájában 2012-ben megrendezett püspöki szinódusra, valamint 13-szor idéz VI. Pál „Evangelii nuntiandi” k. apostoli buzdítására.
A dokumentum a szinodalitás, a kollegialitás témáján túl foglalkozik a vallások közötti párbeszéddel, az evangelizáció szociális dimenziójával, a közjó és a társadalmi béke közötti kapcsolattal. „Nem egy tárgyalás révén létrejött békét hirdetünk, hanem azt a meggyőződést, hogy a Szentlélek egysége összhangot teremt minden különbözőség között (230. pont), mivel a Szentlélek maga a harmónia” – ipse armonia est – mondta többek között ismertetőjében Baldisseri érsek.

Ferenc pápa buzdításában gyakran hangsúlyozza az örömöt: az evangelizáló ne gyászos arccal járkáljon a világban. Mintegy visszhangozza VI. Pál pápa tanítását, aki így írt „Evangelii nuntiandi” k. apostoli buzdításában: „Őrizzük meg tehát a szív buzgóságát. Őrizzük meg azt az édes örömöt, hogy továbbadhatjuk az evangéliumot, még ha könnyek között vetünk is.

Legyen bennünk ez a szándék szilárd elhatározássá, amitől senki sem tud eltéríteni. Ismerje meg a világ – ez a félelmektől gyötört, de reménykedő világ –, mit is jelent az evangélium Jó Híre. De ezt a Hírt nem adhatják tovább szomorú és letört emberek, sem türelmetlen vagy aggódó emberek. Nem adhatja tovább más, csak akinek élete a Krisztusban gyökerező örömöt sugározza, és aki kész föltenni életét, hogy eljöjjön Országa, és az egyház gyökeret eresszen a világ szívébe. (vö. 80. pont)”.


(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések