HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2014-04-05 14:24:14
A+ a- print this page



„Isten áldd meg a magyart! – II. János Pál pápa emlékezete”



RealAudioMP3 "Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten áldd meg a magyart!"– ezekkel a szavakkal lépett Magyarország földjére első alkalommal II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án. Czestochowából, az általa prófétailag meghirdetett Ifjúsági Világtalálkozóról érkezett, amelynek XXXI. rendezvényére 2016-ban éppen Karol Wojtyła érseki székhelyén, Krakkóban kerül sor.

Talán nem mindenki ismeri az első magyarországi pápalátogatás előzményeit: a magyar főpásztorok szintén forradalminak számító tette volt, hogy 1988. júniusában, II. János Pál pápa ausztriai apostoli látogatásakor meghívták a Szentatyát Magyarországra. (Ezt augusztus 20-án, az Állami Egyházügyi Hivatal jóváhagyásával hirdethették meg csak a főpásztorok. Ez lett volna Lengyelországot leszámítva az első kommunista ország, amelyet Karol Wojtyła felkeresett).

Akkor, 1988-ban, a burgenlandi Darázsfalvára a magyar zarándokok még csak szigorú titkosrendőri ellenőrzéssel érkezhettek. (Az egyházmegye püspöke ekkor Štefan László volt). A hírforrások szerint százhúsz belügyi tiszt vegyült a magyar zarándokok közé az Állami Egyházügyi Hivatal bizalmi emberei segítségével.

http://tvthek.orf.at/topic/90-Jahre-Burgenland/3225677/1988-Der-Papst-im-Burgenland/3220415 (osztrák tv videó összeállítása a szentmiséről)

A kismarton-darázsfalvai repülőtéren június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén bemutatott szentmisén II. János Pál pápa nem hagyta ki azt az alkalmat, hogy köszöntse a környező országokból, főleg a Magyar- és Horvátországból érkezett híveket.

A mellékelt kép ezt ábrázolja.

Kedves magyar nyelvű keresztény testvéreim! - kezdte beszédét a pápa, utalva rá, hogy Paskai László esztergom-budapesti érsek pár nap múlva kezéből veszi át a bíborosi méltóság jelképeit. Üdvözölte a kismartoni egyházmegyéből, a Magyarországról érkezett híveket, valamint a számos erdélyi menekültet, akik eljöttek, hogy találkozzanak Péter utódával.

Ma természetesnek tűnik, azonban akkor, egy évvel a vasfüggöny lehullása előtt, még rendkívüli hatást keltettek szavai:

“Rajtatok keresztül köszöntöm az egész magyar egyházat és az egész magyar népet.” Ez a köszöntés tehát nemcsak a hívekre, hanem a hatalmon lévő kommunista vezetésre is vonatkozott, nem csoda hát, hogy a szovjet tömb országainak szerkesztői nagy meglepetéssel jöttek hozzánk érdeklődni, hogy valóban az egész népet köszöntötte-e a Szentatya, így a többi program is lefordíthatta saját nyelvére az akkor még hihetetlennek tűnő szavakat.

A magyar határ közelében bemutatott szentmisén a pápa megemlékezett Szent Mártonról, akit egész Pannónia térségében tisztelnek: „Martinus natus Savariae in Pannonia”. „Szent Márton szellemiségének megfelelően túlléptek egyházmegyétek határain, püspökötök szüntelenül emlékeztet rá, hogy feladatotok a hídépítés a kelet-európai népekkel” – mondta a pápa, majd nyomatékosan utalt rá, hogy a magyar nép történelme szorosan kapcsolódik a keresztény hithez, “őseitek szívében mélyen gyökerezik a Krisztus és Mária iránti szeretet”.

II. János Pál 1987 Pünkösdjén, június 6-án, Mária évet kezdett meg a Santa Maria Maggiore bazilikában, a Máriának szentelt évet pedig 1988. augusztus 15-én, Mária menybevételének ünnepén zárta le. A Mária évre való tekintettel emlékeztetett a kánai menyegző szavaira: “Tegyétek, amit mond” (Jn 2,5). Ha ezekhez a szavakhoz tartjátok magatokat, akkor a helyes úton jártok. A sötétségben és a bizonytalanságban ezek irányt mutató szavak. Bárcsak Mária, Magyarország védőszentje és Szent István királyotok közbenjárna az Úrnál értetek, szeretetteitekért, egyházatokért és az egész magyar népért, hogy hűségesen megőrizzétek a keresztény hitet, tanúságot téve róla, mint Jézus Krisztus valódi tanítványai”.

Ezek voltak tehát II. János Pál első magyarországi útjának előzményei. Közben megváltozott a világ, 1989 nyarán a soproni páneurópai piknik, az osztrák-magyar határ váratlan megnyitása a kelet-német állampolgárok számára, Kozma Imre atya és Habsburg Ottó tevékeny részvétele a vasfüggöny ledöntésében, a bársonyos forradalmak győzelme mindenki számára felért egy csodával. Így II. János Pál pápa már egy szabad, független országba érkezett 1991-ben.

A Szentatya többször is utalt rá, hogy ez a változás, röviddel a Mária év után, minden bizonnyal a Szűzanya közbenjárásának köszönhető. Az idők jeleit olvasván nem tartotta véletlennek, hogy a Szovjetunió hivatalos felbomlásához az utolsó lépésre éppen 1991. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén került sor.

Ne feledjük, hogy a Fatimai Szűzanya, aki csodával határos módon, liturgikus ünnepén, 1981. május 13-án eltérítette a halálos lövést a Fia, Krisztus földi helytartója ellen elkövetett merénylet során, éppen azt kérte a kis pásztoroktól, hogy imádkozzanak Oroszország megtéréséért.

Az 1991-es magyarországi látogatás következtében a magyar szekció természetesen az érdeklődés középpontjába került, és a pápai út előkészítésében mi, szerkesztők is aktívan részt vettünk.

Ipacs Katalinra és rám hárult az a feladat, hogy a lengyel fonetika szerint átírjuk a Szentatya összes magyarul elhangzó mondatát, illetve a gyönyörű piros bőrkötéses, pápai címerrel ellátott misekönyvben is vastagon szerepelt azoknak a mondatoknak a fonetikus átírása, amelyeket a Szentatya olvasott fel. (Visitatio Pastoralis Summi Pontificis Ioannis Pauli PP. II in HUNGARIA).

A fonetikus átírást lengyel kollégáinkkal ellenőriztettük, hogy helyesen ejtik-e ki a magyar „a” betűt, amit „o”-val írtunk át, illetve a hosszú magánhangzókat, a lengyelben nem szereplő mássalhangzókat. Amikor készen lettünk az átírással, ami egy idő után egyfajta tudathasadást okozott, hiszen köztudott, hogy az s –z kapcsolat éppen a fordítottja a lengyelben, akkor arra kértek fel bennünket, hogy olvassuk is hangkazettára a szövegeket.

Ezt is nagy örömmel tettük meg, az akkori technikai feltételek mellett még technikus segítségével. Legszívesebben rámondtuk volna a szalag végére, hogy „Buon viaggio, Santitŕ”, de nem volt hozzá bátorságunk. Reméljük, azért a hangunkból kiérezte az iránta való szeretetet. Annál nagyobb volt az örömünk, amikor egy olasz napilap, amit el is tettem emlékbe, július 11-i számában arról tájékoztatott, hogy a Szentatya megérkezett nyári pihenésére Val d’Aostába, ahol 200 biztonsági ember őrködik felette.

Az újságírókat a pápa nevetve szóvivőjéhez, Navarro-Vallshoz irányította, hozzátéve, hogy most ő pihen. A pápai szóvivő pedig felsorolta a Szentatya további nyári programjait, közöttük a magyarországi látogatást, hozzátéve, hogy a vakációra magával vitte a kazettáinkat, amelyek segítségével el kívánja mélyíteni magyar tudását. Tehát azokban a napokban – legalább is hangunk – állandóan jelen volt a pápa életében.

A látogatásnak közismerten több kiemelkedő programja volt. Nem véletlen, hogy elsőnek Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, hercegprímás sírjánál rótta le tiszteletét Esztergomban, majd amikor augusztus 20-án, a Hősök terén hatalmas tömeg előtt bemutatta a szentmisét, utalt az akkori napok váratlan nemzetközi eseményeire, a szovjet államcsínyre, ami aggodalommal töltötte el a szabadságukat éppen, hogy visszanyert nemzeteket.

Fenn állt ugyanis az ún. „visszarendeződés” lehetősége. II. János Pál volt az egyetlen államfő, aki határozott állást mert foglalni az egymásnak ellent mondó, kósza hírek ellenére és bátran kiállt Gorbacsov, a reform elindítója mellett, míg például az olasz politikusok készen álltak arra, hogy az új vezetőkkel tárgyaljanak.

A pápa határozottan kiállt a kelet-európai népek mellett: visszafordíthatatlan folyamatnak nevezve vértelenül kivívott függetlenségüket.

A szentmise után következett a püspöki konferencia tagjaival elfogyasztott, különösen közvetlen, baráti hangulatú ebéd, amelynek során II. János Pál felsorolta a lengyel-magyar történelem közös eseményeit, amelyek révén a barátság eltéphetetlen szálai alakultak ki.

Megismételte a már sokszor hallott lengyel közmondást – lengyel magyar két jó barát - de amely most különösen időszerű, mivel az Országgyűlés 2007-ben hozott határozata alapján, a lengyel parlamenthez hasonlóan, a két nemzet március 23-án minden évben megünnepli a magyar-lengyel barátság napját.

(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések