HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2014-04-20 10:32:31
A+ a- print this page



„Ne féljetek, menjetek Galileába!” – Ferenc pápa homíliája Húsvét vigíliáján



RealAudioMP3 Ferenc pápa nagyszombaton este fél kilenckor kezdte a vigília-szertartást a Szent Péter bazilika átriumában lucernáriummal: a tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya megáldásával. Amikor a tűzről meggyújtotta a húsvéti gyertyát, a kereszt vonalait és a folyó év számait követve, ezeket a szavakat mondta: „Jézus Krisztus tegnap és ma, Ő a kezdet és a vég, Ő az Alfa és az Ómega. Övé az idő és övé az örökkévalóság. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön-örökké. Ámen.”- Ezután még öt tömjénszemet szúrt a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertyába ezekkel a szavakkal: „Szent és dicsőséges – sebei által – őrizzen – és védjen meg minket – az Úr Krisztus. Ámen.”

Következett a bevonulás a bazilikába: a diakónus fölemelve a húsvéti gyertyát három alkalommal énekli: „Krisztus világossága”, mire a hívek így válaszoltak, meggyújtva saját gyertyáikat: „Istennek legyen hála!”

Ezután felhangzott az Exultet, amely ujjongó örömmel ünnepli megváltásunk húsvéti misztériumát. Az elejét és még néhány szakaszt idézünk az öröménekből:


„Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa,
És ujjongjanak Isten csodálatos művei:
fölséges nagy Királyunk győzelmét
búgó kürtnek hangja áldva áldja!
A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája,
És a nagy Király örök tündöklése árad el rajta…
Áldott éj, a halál bilincseit ekkor törte szét Krisztus,
És az alvilág mélyéről mint győztes tért vissza.
Mert semmit sem érne földi életünk,
Ha a megváltás ránk nem árad.
Ó mily csodálatra méltó atyai jóságod hozzánk!
Ó kimondhatatlan szeretet és jóság,
Hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte!...
Ó szerencsés vétek,
Hogy ilyen hatalmas és fölséges Megváltót kívánt és érdemelt…
Ó valóban áldott éj,
mert ekkor lép frigyre isteni és emberi, földi és mennyei!

RealAudioMP3 Ferenc pápa homíliája

A Jézus Krisztus feltámadásáról szóló evangélium azzal kezdődik, hogy a szombat utáni napon hajnalban az asszonyok a sírhoz sietnek, hogy megadják a végtisztességet Jézus holttestének, de a sírt üresen találják. Angyal jelenti nekik a hírt, hogy vigyék el az apostoloknak: Jézus feltámadt, előttük megy Galileába, ott majd megláthatják. (Mt 28, 5-10). A Mester halála után a tanítványok szétszóródtak, hitük összeomlott; úgy tűnt nekik, hogy mindennek vége, a bizonyosság és a reménység összeomlott.

De most az angyal híradására fénysugár tör elő a sötétségből: Jézus feltámadt, amint előre megmondta. Galileában meglátják a tanítványok. Ott, ahol először hívta őket, a tóparton, ahol hálóikat rendezgették. Akkor mindenüket elhagyva követték Őt (vö. Mt 4, 18-22). Visszatérni Galileába azt jelenti, hogy újra emlékezetükbe idézzék a kereszttől és a feltámadástól visszamenőleg a történteket, hogy ez új kezdet legyen: Jézus prédikációit, csodáit, a lelkesedést, majd a kiábrándulást és az árulást.


Ferenc pápa ezután aktualizálta húsvét üzenetét: Valamennyiünknek van egy „galileai” kezdetünk Jézussal való utunkon, kezdve keresztségünkkel, hitünk meggyökerezésén át keresztény tapasztalatainkig. Elmenni Galileába ezt jelenti: visszatérni ahhoz az izzó pillanathoz, amikor Isten kegyelme megérintett engem utam kezdetén. Attól a szikrától ma is meggyújthatom tüzemet, minden nap, és meleget és fényt vihetek testvéreimnek. E szikrától meggyullad az alázatos öröm, amely nem sérti mások fájdalmát és elkeseredését, jó és szelíd öröm. A keresztény életében tehát van egy Galilea a keresztségtől kezdve: találkozás Jézussal, aki magához hívott, akit követtem, hogy részt vegyek küldetésében. Visszatérni Galileába azt jelenti, hogy megőrizzük elevenen emlékezetünkben a hívást, amikor utamon Jézussal találkoztam, amikor irgalommal rám tekintett és követésére hívott. Emlékezem a pillanatra, amikor tekintetünk találkozott, és megéreztette velem, hogy szeret.


„Ma, ezen az éjszakán, mindannyian kérdezzük meg magunktól: hol van az én Galileám? Mikor találkoztam Vele? Emlékezem rá? Vagy talán elfeledtem? Olyan ösvényekre tévedtem, amelyek elfeledtették velem e találkozást? Uram, segíts: mondd meg, hol van, melyik életmozzanatom az én Galileám! Tudod, szeretnék oda visszatérni, hogy találkozzam Veled, és hagyjam, hogy átöleljen irgalmasságod!” Ne féljetek, térjetek vissza Galileába!

Húsvét Evangéliuma világos: Visszatérni Galileánkba! „Ez nem nosztalgia, nem a múltba menekülés, hanem visszatérés első szerelmünkhöz, hogy az általa hozott tűztől meggyújtva elvigyük azt másoknak, a föld szélső határaiig, mert ez a „nemzetek Galileája” (Mt 4, 15), a Feltámadott horizontja, az Egyház horizontja; a találkozás végtelen vágya…Induljunk el az úton!”



(szf)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések