HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Igazságosság és béke >  2014-05-01 11:16:37
A+ a- print this page



Stúdióbeszélgetés Hudson Judittal, az emberhez méltó munkáról tartott nemzetközi szeminárium magyar résztvevőjével



RealAudioMP3 Hudson Judit a Magyar Kolping Szövetség országos titkára április 29-én tartott előadásában arról számolt be, hogy hogyan segíti a mozgalom a fiatalok beilleszkedését a munka világába, milyen oktatási intézményeket tart fenn Magyarországon. Az országos titkár egyben felidézi a Kolping mozgalom történetét, magyarországi fejlődését. Kolping Adolfot Szent II. János Pál 1991-ben iktatta a boldogok közé, 2009 óta pedig Meszlényi Zoltán vértanú püspököt, a magyar mozgalom prézesét is a boldogok között tisztelhetjük - emlékeztet rá Hudson Judit.

A www.kolping.hu oldalról származnak alábbi információink:

A Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke Kövesi Ferenc atya.

A Kolping-mozgalom időszerűsége
Magyarországon a politikai változások nyomán a társadalom és a gazdaság mélyreható átalakulásban van. Az állampolgároknak személyes felelősséget vállalva tevékenyen kell közreműködniük a társadalom megújításában. Ehhez határozott értékítéletre van szükség, s ez megköveteli az azonos felfogású emberek összefogását, továbbképzését és kezdeményezőkészségét. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás.
Fontos, hogy egyesületen belül az egyes tagok igazi közösséget és az otthon védettségét tapasztalják meg. Kolping-családban megélhetik és kibontakoztathatják kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak, életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping-családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitből indíttatva részt kívánnak vállalni az időszerű társadalmi problémák megoldásában, a jövő alakításában.
Kolping Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget nyújtani közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével.

A társadalom átalakulását az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni. Célja elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.

A kezdet (1856-1914)

Kolping 1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntő összetartó erő.

A virágkor (1922-1946)

Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. A Kolping-mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.

Az újrakezdés (1989-)

A Kolping-családok jellegzetességei

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik. Az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek.


(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések