HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Pápai kihallgatások és Úrangyala imádság  >  2014-05-28 12:28:45
A+ a- print this page



„Meghívtam Izrael és Palesztina elnökét, akik mindketten a béke emberei és munkásai, hogy jöjjenek el a Vatikánba és imádkozzanak velem együtt a békéért!” – Ferenc pápa összefoglalója szentföldi látogatásáról



RealAudioMP3 Május 28-án, szerdán délelőtt, az általános pápai kihallgatáson a Szentatya visszapillantott hétfőn véget ért, háromnapos szentföldi zarándoklatára, kiemelve annak főbb eseményeit.

Kedves Testvérek, jó napot kívánok – kezdte beszédét Ferenc pápa.
Az elmúlt napokban, amint tudjátok, zarándoklatot tettem a Szentföldre. Ez nagy ajándék volt az egyház számára és ezért hálát adok Istennek. Ő vezetett el engem arra az áldott földre, amely látta Jézus történelmi jelenlétét és ahol alapvető események történtek a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára. Szeretném megújítani szívélyes hálámat Fouad Twal pátriárkának, a különböző szertartású püspököknek, papoknak és a Szentföldi Kusztódia ferenceseinek. Milyen ügyesek ezek a ferencesek, milyen jól dolgoznak! – tette hozzá rögtönzött szavakkal a pápa. Hálásan gondolok a jordániai, izraeli és palesztin hatóságokra, akik olyan udvariasan és barátilag fogadtak, valamint mindazokra, akik együttműködtek e látogatás megvalósulása érdekében.

Ennek a zarándoklatnak az elsődleges célja az volt, hogy megemlékezzünk VI. Pál pápa és Athenagórász pátriárka történelmi találkozójának 50. évfordulójáról. Ez volt az első alkalom, amikor Péter utóda meglátogatta a Szentföldet: VI. Pál a II. Vatikáni Zsinat idején megkezdte korunk pápáinak Olaszországon kívüli utazásait. Róma püspökének és Konstantinápoly pátriárkájának ez a prófétai gesztusa mérföldkövet jelentett a minden keresztény egységéhez vezető úton, amely a sok szenvedés ellenére ígéreteket hordoz magában. Tehát találkozóm Bartolomeosz pátriárkával, Krisztusban szeretett testvéremmel, a látogatás csúcspontját jelentette. Együtt imádkoztunk Jézus sírjánál; velünk volt III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, valamint Nourhan az örmény apostoli egyház pátriárkája, továbbá a különböző egyházak és közösségek érsekei és püspökei, polgári hatóságok és sok világi hívő.

Azon a helyen, ahol felhangzott a Feltámadás bejelentése, éreztük a Krisztus tanítványai között még létező megosztottságok minden keserűségét és fájdalmát; ez valóban nagyon rossz érzés szívünknek. Még mindig megosztottak vagyunk. Éppen azon a helyen, ahol felhangzott a Feltámadás híre, ahol Jézus nekünk adja életét, még mindig egy kicsit megosztottak vagyunk. Főleg azon a szertartáson, amely tele volt kölcsönös testvériséggel, megbecsüléssel és szeretettel, erőteljesen éreztük a Feltámadt Jó Pásztor hangját, aki minden bárányát egy nyájban akarja összegyűjteni; éreztük annak a vágyát, hogy begyógyítsuk a még nyílt sebeket, és kitartóan folytassuk az utat a teljes szeretetközösség felé.

Ismételten, mint ahogy az előző pápák tették, bocsánatot kérek azért, amivel elősegítettük ezt a megosztottságot és kérem a Szentlelket: segítsen begyógyítani a sebeket, amelyeket mi okoztunk többi testvérünknek. Mindnyájan testvérek vagyunk Krisztusban és Bartolomeosz pátriárkával, akivel barátok, testvérek vagyunk, osztozunk abban a kívánságban, hogy együtt haladjunk, megtegyünk mindent, amit mától kezdve megtehetünk: imádkozzunk együtt, dolgozzunk együtt Isten nyájáért, keressük a békét, őrizzük meg a teremtett világot, olyan sok minden közös ügyünk van. És mint testvéreknek kell előre haladnunk.

A zarándoklat másik célja az volt, hogy bátorítsam a térségben a békefolyamatot, amely egyidejűleg Isten ajándéka és az emberek elkötelezettsége. Ezt tettem Jordániában, Palesztinában és Izraelben. És mindig zarándokként, Isten és az ember nevében tettem ezt, szívemben nagy együttérzéssel annak a földnek a gyermekei iránt. Már régóta együtt élnek a háborúval és joguk van ahhoz, hogy végre rájuk köszöntsenek a béke napjai!
Ezért arra buzdítottam a keresztény hívőket, hogy hagyják „felkenni” magukat nyílt és engedelmes szívvel a Szentlélek által, hogy egyre inkább képesek legyenek az alázat, a testvériség és a kiengesztelődés gesztusaira. Alázat, testvériség, kiengesztelődés. A Szentlélek lehetővé teszi, hogy így viselkedjenek a mindennapi életben más kultúrájú és vallású emberekkel. Így a béke munkásaivá válnak. A békét házilag készítjük el, nincsenek békét gyártó iparok. Minden nap készítjük saját kezünkkel és nyílt szívünkkel, hogy jöjjön el Isten ajándéka. Ezért buzdítottam arra a keresztény híveket, hogy hagyják „felkenni” magukat a Szentlélek által.

Jordániában megköszöntem a hatóságoknak és a népnek elkötelezettségüket a háborús területekről érkező számos menekült befogadására. Olyan humanitárius elkötelezettségről van szó, amely megérdemli és igényli a nemzetközi közösség állandó támogatását. Meghatott a jordániai nép nagylelkűsége, az, hogy sok menekültet befogadnak, akik a háború miatt hagyják el otthonukat. Az Úr áldja meg sok-sok áldásával ezt a népet. Imádkozzunk, hogy az Úr áldja meg ezt a befogadást és kérjük az összes nemzetközi intézményt, hogy segítse ezt a népet a befogadásban.

A zarándoklaton egyéb helyeken is bátorítottam az érdekelt hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket és csökkentsék a feszültségeket a közel-keleti térségben, különös tekintettel a sokat szenvedett Szíriára, továbbá keressenek igazságos megoldást az izraeli-palesztin konfliktusra. Ezért meghívtam Izrael és Palesztina elnökét, akik mindketten a béke emberei és munkásai, hogy jöjjenek el a Vatikánba és imádkozzanak velem együtt a békéért. És arra kérlek benneteket, ne hagyjátok magukra őket: imádkozzatok sokat, hogy az Úr megadja nekünk a békét, adja meg a békét annak az áldott földnek! Számítok imáitokra. Erőteljesen imádkozzatok, hogy eljöjjön a béke – kérte a hívektől a pápa.

Ez a szentföldi zarándoklat egyben alkalom volt arra, hogy megerősítsem hitükben a keresztény közösségeket, amelyek sokat szenvednek, továbbá, hogy kifejezzem az egész egyház háláját a keresztények jelenlétéért abban a térségben és az egész Közel-Keleten. Ezek a testvéreink a remény és a szeretet bátor tanútevői, a föld „sója és világossága”. Hit- és imaéletükkel, valamint nagyra értékelt oktatási és segélynyújtási tevékenységükkel a kiengesztelődés és a megbocsátás érdekében működnek, hozzájárulva a társadalom közjavához.

Ezzel a zarándoklattal, amely az Úr valódi kegyelme volt, a remény szavát kívántam elvinni, de ugyanakkor én is részesültem a remény szavában! Azoktól a fivérektől és nővérektől kaptam, akik remélnek „minden remény ellenére” (vö. Róm 4,18), számos szenvedésen mennek keresztül, mint azok, akik elmenekültek hazájukból a konfliktusok miatt; mint azok, akik a világ minden részén hátrányos megkülönböztetésben, üldöztetésben részesülnek Krisztusba vetett hitük miatt. Továbbra is álljunk melléjük! Imádkozzunk értük, a Szentföld és egész Közel-Kelet békéjéért. Az egész egyház imája támogassa a keresztények teljes egység felé vezető útját, hogy a világ higgyen Isten szeretetében. Isten Jézus Krisztusban eljött, hogy közöttünk lakozzék.

Mindenkit arra szólítok fel, hogy imádkozzunk együtt Máriához, a Béke Királynőjéhez, a keresztények közötti egység Királynőjéhez, minden keresztény „anyukájához”: adja meg nekünk a békét az egész világnak, és vezessen el bennünket az egység útján – fejezte be szerda délelőtti katekézisét Ferenc pápa.


(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések