HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2014-07-19 08:51:05
A+ a- print this page



Az Apostoli Szentszék és Magyarország kapcsolata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején



RealAudioMP3 Felkeresték stúdiónkat a téma kutatói: Tóth Tamás atya, pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora, egyháztörténész, valamint Bárány Zsófia, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, aki egyébként Erdődy Gábor, Magyarország volt szentszéki nagykövete, az ELTE rektor- helyettesének doktorandusza.

Tóth Tamás atya bemutatja jelenlegi kutatásuk témáját: Egy OTKA zsinatkutató pályázat keretein belül Bárány Zsófia munkatársával 1848-49-es témában kutatnak a Vatikáni Titkos Levéltárban, illetve a Szentszéki Államtitkárság második, külügyi szekciójának levéltárában. Olyan dokomentumokat keresnek, amelyek az Apostoli Szentszék és Magyarország kapcsolatát világítják meg a kérdéses időszakban, illetve azt próbálják kideríteni, hogy a Szentatya, a bíboros államtitkár (Giacomo Antonelli, akit a pápa az 1847. június 2-án megtartott konzisztóriumon kreált bíborossá), hogyan vélekedtek a magyarországi eseményekről. Az információk a Szentszékhez a Bécsben székelő apostoli nunciatúráról érkeztek, Michele Viale-Prelŕ korzikai születésű, francia érsek részéről.

Bárány Zsófia tudományos segédmunkatárs többek között elmondja: a kutatás végcélja, hogy finomítsák azt a képet, amelyet a kutató elődök, pl. Meszlényi Antal (pap, katolikus történész 1894-1984) elkezdtek.

A beszélgetésből megtudjuk azt is, hogy a zűrzavaros időszakban – amikor a Szentatya, Boldog IX. Piusz pápa arra kényszerült, hogy ideiglenesen Gaeta-ba tegye át székhelyét -, továbbra is kiválóan működtek a vatikáni hivatalok. Már 1849 végén megtörtént a magyar prímás kinevezése Scitovszky János személyében.

Szóba kerül többek között Horváth Mihály katolikus pap, Kossuth követőjének alakja is, akit 1848 júniusában V. Ferdinánd csanádi püspökké nevezett ki, de a kinevezést Rómában nem erősítették meg. Esete jól jelképezi az akkori történelmi viszonyokat, a Szentszék és Magyarország kapcsolatait – mutat rá a beszélgetésben Tóth Tamás atya, egyháztörténész.


(vm)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések