„A szekularizáció kihívásai az egyház számára és az egyházon belül” – a Kultúra Pápai
Tanácsának plenáris ülése
Csütörtökön, március 6-án délelőtt megnyílt a vatikáni dikasztérium plenáris ülése,
amelyen Gianfranco Ravasi érsek, a tanács elnöke bejelentette, hogy nemzetközi találkozót
hív össze a következő témáról: „A fejlődéstan elméletei, a tudomány, a teológia és
a filozófia találkozása”. A Kultúra Pápai Tanácsának védnökségével a római Pápai Gergely
Egyetemen kerül sor az összejövetelre, a tudomány legkiemelkedőbb személyiségei, Nobel-díjas
tudósok, valamint híres teológusok és nagy filozófusok részvételével. Ez lehetővé
teszi majd, hogy mindnyájan kitekintsünk saját területünkről. A globalizáció egyrészt
egyformává tesz bennünket, és el szeretné törölni önazonosságunkat. Másrészt különféle
nemzetiségek, kultúrák – jogosan – meg akarják szilárdítani identitásukat. Arra törekszünk
majd, hogy valóban megértsük a népek és kultúrák arculatát, kiindulva például a nagy
ázsiai, afrikai, latin-amerikai kultúrákból. Ravasi érsek a humán tudományok közül
a közgazdaságot emelte ki, rámutatva, hogy az nem pusztán pénzügyi kérdésekkel foglalkozik.
Az is célja, hogy egy valóban igazságosabb társadalmat valósítson meg. Ezért a közgazdaságnak
vissza kell térnie a kultúra területére, amely nem más, mint az ember elemzése.
Gianfranco
Ravasi érsek, a dikasztérium elnöke a március 6-tól 8-ig tartó összejövetel témájáról
szólva rádiónknak adott interjújában arra mutatott rá, hogy a szekularizáció alapvető
törekvése a természetfeletti háttérbeszorítása. Megelégszik a konkrét, közvetlen,
azonnal megtapasztalható értékekkel. Szükség van arra, hogy visszaszerezzük azokat
a területeket, amelyek az emberi dimenzió sajátosságai. A főpásztor idézte Blaise
Pascal francia filozófust, miszerint az „ember végtelenül felülmúlja az embert”. Utalt
az emberi lét nagy kérdéseire, amelyek a misztérium, a természetfeletti, az isteni
felé irányulnak. A keresztény közösségek kísértést érezhetnek arra, hogy az egyre
inkább elvilágiasodó kultúrával szemben önmagukba zárkózzanak - mondta Ravasi érsek.
Az evangéliumban azonban Jézus arra szólítja fel tanítványait, hogy éljenek ebben
a világban, anélkül, hogy e világból valók lennének. Be kell tehát lépnünk a világba,
anélkül, hogy elveszítenénk önazonosságunkat. Emeljük magasra értékeink fáklyáját,
amelyek a szolidaritás, a szociális elkötelezettség, a jó és a rossz közötti különbség,
az élet és halál, a túlvilág, a szeretet, az igazságosság, az élet értelmének nagy
értékei. Az evangélium hirdetése ma nagy kihívást jelent, mert a világ már elszokott
a lényeges szavaktól, a magatartásformák etikai megítélésétől. Az evangélium erőteljes
hirdetése nélkülözhetetlen, ma egyfajta provokációt jelent. Sajnos nagyon nehéz megtalálni
a megfelelő szavakat, amelyek a természetfeletti irányába mutatnak. Isten Szava olyan,
mint az eső, amely gyakran megtermékenyítheti a banalitás, a felszínesség, korunk
szekularizált világának pusztaságait – mondta rádiónknak adott interjújában Gianfranco
Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke.