Újabb európai püspöki konferenciák emelik fel szavukat a kereszt nyilvános használata
érdekében: a lengyel, az orosz és a szlovák főpásztorok nyilatkozatai
A lengyel püspökök 352. plenáris ülésük végén megállapították: a kereszt arra emlékeztet,
hogy kik vagyunk, és merre tartunk. A keresztény hagyományú országok ne féljenek kifüggeszteni
a keresztet nyilvános helyen. Szükség van arra, hogy a feszület továbbra is helyén
maradjon az iskolákban, a kórházakban és a közhivatalokban, mivel tiszteletben kell
tartani a vallási és a laikus szféra függetlenségét az egyes országok és az uniós
intézetek közötti kapcsolatokban is. A vallások és a különböző világnézetű személyek
közötti párbeszéd csak úgy haladhat előre, ha tiszteletben tartják a vallásszabadságot,
a népeket és a nemzeteket – fogalmaztak a lengyel főpásztorok.
Az orosz
katolikus püspökök szerint a feszület „Európa spirituális örökségének a jele”
Oroszország
főpásztorai jegyzékben emlékeztetik Európát arra, hogy mit jelent, ha betiltják a
hagyományos vallási jelképek nyilvános használatát. Joseph Werth püspök, a konferencia
elnöke arra mutat rá, hogy a kereszt nem pusztán a keresztény vallás jele, hanem az
európai önazonosság egyik legfontosabb eleme. Utalással a nemzet közelmúltjára Werth
püspök a következőket írja: „Oroszországban a kommunista kormányzás idején a vallásüldözés
a társadalom erkölcsi őrületéhez vezetett. Meggyőződésünk, hogy a kereszt és más keresztény
jelképek használata nem jelenti a keresztény vallás előnyben részesítését. A vallásszabadsághoz
való jog nem zárja ki az európai országokban a hagyományos keresztény jelképek használatát,
mivel azok magasrendű társadalmi értékkel rendelkeznek”. Az orosz püspöki konferencia
annak a kívánságának ad hangot, hogy a pluralizmus és a lelkiismereti szabadság nem
korlátozza azoknak a jogait, akik összhangban kívánnak élni a földrész spirituális
és kulturális örökségével.
A szlovák püspökök nyilatkozata megállapítja:
a feszület senki számára sem kizáró jellegű
A keresztény vallási
jelképek, különösen a kereszt jelenléte a bármilyen felekezethez tartozó keresztények
érzéseit tükrözik, nincs kirekesztő értékük senki irányában sem. A feszület hagyományt
fejez ki, amelyet mindenki ismer és elismer magasrendű spirituális értéke miatt. Jelképezi
a párbeszédre való nyitottságot, a szegények és szenvedők támogatását, hitre, etnikai
vagy nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Nem jelenti a vallás másokra
való rákényszerítését, hanem a testvériség legmagasabb fokát fejezi ki, utal a nagylelkűségre
és a mindenki iránti szolidaritásra. A keresztény hagyományú társadalmaknak ezért
nem lenne szabad visszautasítaniuk a vallási jelképek nyilvános használatát, főleg
az iskolákban. Ez ugyanis megnehezítené, hogy átadják az identitástudatot a jövő nemzedékeinek.
Decemberben hasonló véleményének adott hangot a Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsa
is.